Blog - Saját online áruházat nyitott a Kárpátia Borház

A külhoni magyar borvidékek legkiválóbb borait felvonultató karpatiaborhaz.hu webáruház lehetőséget teremt arra, hogy a leendő vásárlók otthonuk kényelméből is válogathassanak a Kárpátia Borház egyedülálló felvidéki, őrvidéki, kárpátaljai, partiumi, erdélyi és délvidéki borkínálatából; hogy böngészhessenek az aktuális ajánlatok között; vagy éppen megismerjék, és újra „visszaszeressék” a Kárpát-medence történelmi borvidékeit és mai, elhivatott magyar borászainak remekeit.

Érsekújvár - Rákóczi városa

"II Rákóczi Ferenc a Nagy Fejedelem városunkat második székhelyévé tette egyrészt várának hadászatilag nagy fontossága, másrészt keresztény magyar lakosságának törhetetlen hazafiassága miatt." - írta 1939-ben visszaemlékezéseiben Saskó Gyula, városi titkár Érsekújvárról, mely a Nyitra folyó partján található, és a Duna­men­ti-síkság legnagyobb városa és kulturális központja. A törökök által elpusztított négy település helyén, 1526 után jött létre a mai város őse.1545-ben a Nyitra bal partján épült palánkvár, majd 1573 -at követően ezt felváltotta a város új kegyura, Verancsics Antal püspök elképzelése. A Nyitra jobb partján olasz építészek tervei alapján valósíttatta meg a kőből épített, hatszög alapú, hatbástyás reneszánsz erődöt, amihez a Castellum Novum néven ismert középkori város tartozott. 1663-ban a törökök elfoglalták az erődítményt, melyet huszonkét esztendeig meg is tudtak tartani. A török helyőrséget végül 1685 augusztus 19-én győzték le a császári seregek. Ezután 1691-től városi ranggal Széchenyi György esztergomi érsek fennhatósága alá került. A Rákócziné című ballada fő helyszíne Érsekújvár, melynek várát 1704-ben foglalták el II. Rákóczi Ferenc kuruc csapatai. Bottyán János lett a vár parancsnoka. A sikert azonban beárnyékolta a nagyszombati csata elvesztése.1706-ban május 20-án II. Rákóczi Ferenc itt írta alá a fegyverszünetet, majd a békeszerződést. A kuruc idők egyik legtragikusabb eseménye, az áruló Ocskay László tábornok sorsa is itt pecsételődött meg. Jávorka Ádám az érsekújvári helyőrség hadnagya Ocskayt - koldusnak álcázva – elfogta, a katonai törvényszék halálra ítélte és 1710. január 3-án Érsekújvárott kivégezték. Kivégzésének helyét a főtér kövezetében emléktábla jelöli. A császári seregek végül 1710-ben foglalták el az erődítményt, melyet később leromboltak. Az 1848–49-es szabadságharcban Érsekújvár, mint nyílt város nem vett részt a harcokban, de a különböző seregek gyakran keresztülvonultak rajta. A 18. században elsősorban a mezőgazdaság, majd később a kézműipar és kereskedelem biztosította az itt élők megélhetését, de a 19. században már a malomipar, lenárugyár, téglagyár, bőr-és cipőgyár és gázgyár is működött a városban. A millenniumot kicsit megkésve ünnepelték a lakosok, hiszen a tervezett Kossuth- és Czuczor-szobrok csak 1906-ra lettek készen. Mindkettő Székely Ernő szobrász alkotása volt. 1906-ban a Rákóczi-szabadságharc 200. évfordulójának alkalmából mindkét szobrot felavatták a főtéren, amely akkor vette fel a Kossuth tér nevet (a Kossuth-szobrot 1919-ben ledöntötték, a régi Czuczor-szobor 1945-ben tűnt el). Az első világháború végén 1918-ban Érsekújvárt Csehszlovákiához csatolták. 1938-ban, mint a Felvidék negyedik legnagyobb városa, 1939-től, mint megyei város újra Magyarországhoz tartozott.

Érsekújvár (szlovákul: Nové Zámky) ma Szlovákiában, a Nyitrai kerülethez tartozó Érsekújvári járás székhelye.

Érsekújvári szlovákok

Szlovák-magyar kapcsolatok, -testvérvárosok.

Virtuális látogatás a Trianon Múzeumban

A Trianon Múzeum a Kárpát-medence egyetlen olyan intézménye, mely az első világháborút követő békeszerződéssel és napjainkra is kiható következményeivel foglalkozik, és intézményes keretek között mutatja be a trianoni országvesztés gazdag és megrázó tárgyi, szellemi hagyatékát. Ezekből mutatunk be száz múzeumi tárgyat.

Trianon 100 – A centenáriumi év eseményei a Kárpát-medencében

Attól kezdve, hogy a Magyar Országgyűlés a Nemzeti összetartozás évének nyilvánította a trianoni békediktátum 100. évfordulójának évét, számtalan centenáriumi rendezvény emlékezett meg a trianoni országvesztés tragédiájáról. Összefoglaljuk a Kárpát-medencei centenáriumi rendezvényekről szóló híradásokat.

Kárpát-medencei magyar műemlékek, emlékművek sorsa

A trianoni békediktátum következményeként a magyar nemzeti kulturális örökség részét képező jelentős műemlékek, emlékművek rekedtek az utódállamokhoz csatolt területeken, gyakran tragikus sorsra jutva, vagy a megmentésükért folytatott, máig tartó küzdelemre ítélve. Rovatunk a Kárpát-medencei műemlékek sorsát mutatja be.

A külhoni magyar könyvkiadók múltja és jelene

Bár a trianoni békediktátum után nagy hagyományokkal rendelkező, felbecsülhetetlen szellemi értékeket képviselő könyvkiadók kényszerültek az utódállamok fennhatósága alá, de a mostoha körülmények ellenére is jelentős értékekkel gazdagították és gazdagítják ma is az egyetemes magyar kultúrát. Rovatunk a legjelentősebb külhoni magyar könyvkiadók múltját és jelenét mutatja be.

A külhoni magyar történelmi borvidékek, borászatok értéktára

A történelmi magyar borültetvények jó részét elszakította a trianoni békediktátum, ezért a centenáriumi év egyik fontos feladatát teljesítettük, amikor felmértük a magyar történelmi borvidékek helyzetét, rovatunkban a külhoni magyar borvidékeket, borászatokat és boraikat mutatjuk be.