A 2016-ban megnyitott csendőr emlékkiállítás a tömörkényi községháza egyik szobájában látható (korábban itt egy postatörténeti kiállítás volt) és az 1945-ben megszüntetett rendvédelmi testületnek, a Magyar Királyi Csendőrségnek állít emléket.

A kiállítás felvillantja a csendőrség mindennapjait. A szoba egyik felében egy legénységi szállás néhány bútordarabja látható, a falon korabeli fotókkal. A másik oldalon egy képzeletbeli őrsiroda bútorai, az íróasztal üveglapja alatt pedig korabeli dokumentumok másolatai tekinthetőek meg. Kézbe lehet venni (és olvasgatni) a Csendőrségi Lapok egy-egy példányát, és a Csendőrségi Szolgálati Utasítás (Szut) egy példányát. A baloldali falon szintén található húsz fotó, amelyek a csendőrök mindennapjait mutatják be.

A Magyar Királyi Csendőrséget az 1881. II. és III. törvénycikkel hozta létre az országgyűlés, Ferenc József pedig ezt 1881. február 14-én szentesítette. (Ezért lett utóbb ez az időpont a Csendőrség Napja.) Ezt a típusú rendvédelmi testületet franciaországi mintára hozták létre a 19. században, számos európai államban. A feladata a vidéki közrend fenntartása volt, elsősorban a bűn megelőzése. Sajátossága az, hogy míg a városokban lévő rendőrség a belügyi tárca fennhatósága alatt működött, addig a csendőrség 1920 előtt egyszerre tartozott a honvédelmi- és a belügyminisztériumhoz.

Az ún. tanácsköztársaság alatt megszüntetett testületet 1920-ban szervezték újjá, ekkor hét csendőrkerületet alakítottak ki, de az 1938-41 közötti területgyarapodások miatt utóbb még hármat szerveztek. A kerületekhez 2-4 szárnyparancsnokság tartozott, a szárnyak szakaszokra, azok pedig őrsökre tagozódtak. A szárny- és szakaszparancsnokságok nagyobb városokban, az őrsök a járási szolgabíróságok székhelyein működtek, és 5-7 fős állományúak voltak. Egy csendőrre legfeljebb 60 km² juthatott, azonban ez a párban járőrözés miatt a járőrnek 120 km²-t jelentett.

A csendőrség legénységi, altiszti állományának döntő többsége szegény sorsú parasztcsaládok fia volt. Az alapvető feladatukon, a járőrözésen kívül rendszeresen tanultak, tovább képezték magukat. Az őrsök az élelmezés tekintetében gyakorlatilag önellátóak voltak, saját szükségletükre megtermelték a zöldséget, tartottak állatokat is.

A csendőrség létszáma az első világháború kitörése előtt mintegy 12.000-es volt. Az 1920-as évek végén nem érte el a 9.000-et sem, de a fokozatos létszámbővítés, illetve a területgyarapodások miatt 1941-ben már mintegy 22.000 fő volt a testület létszáma.

A Magyar Királyi Csendőrséget létrehozása után 65 évvel az Ideiglenes Nemzeti Kormány egy rendeletével megszüntette. A kollektív büntetéssel sújtott testület tagjaira évtizedekig tartó üldöztetés várt.

Érdekes adományhoz jutott az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark. Fábián László néprajzkutató, a Csengeri Helytörténeti Múzeum vezetője (akinek fölmenői között több csendőr van) érdekes, korabeli fotókat ajándékozott az Emlékparknak. Ezek csendőrportrék, illetve csoportképek. A legérdekesebbek azok a képek, melyeken álruhás csendőrnyomozók láthatók.

Amennyiben többet szeretne megtudni az Emlékparkról, kérem látogassa meg a honlapunkat!  www.opusztaszer.hu.

(X)

A jótékonysági rendezvényre 205 jegyet adtak el összesen 2050 euró értékben, ezzel eddig már 6500 euró gyűlt össze a szobor felállítására. A Csemadok pályázatot is nyújtott be a Bethlen Gábor Alaphoz a szobor elkészítésére, bíznak a pozitív elbírálásában.

Van egy harmadik terv is, hogy a szobor egyenesen a Csemadok székházra nézne, így a Czuczor-szobor is a helyén maradhatna és a székház előtti tér méltó helye lenne a március 15-i és augusztus 20-i ünnepségeknek” – mondta el Danczi József a ma7-nek. 

A Szent István-szobor elkészítését az adományozók továbbra is támogathatják a következő számlaszámon: SK93 0200 0000 0036 9273 3953.

Fotó: https://ujszo.com/

A külhoni magyar borvidékek legkiválóbb borait felvonultató karpatiaborhaz.hu webáruház lehetőséget teremt arra, hogy a leendő vásárlók otthonuk kényelméből is válogathassanak a Kárpátia Borház egyedülálló felvidéki, őrvidéki, kárpátaljai, partiumi, erdélyi és délvidéki borkínálatából; hogy böngészhessenek az aktuális ajánlatok között; vagy éppen megismerjék, és újra „visszaszeressék” a Kárpát-medence történelmi borvidékeit és mai, elhivatott magyar borászainak remekeit.

A számítógépről, laptopról, táblagépről és telefonról egyaránt könnyen elérhető karpatiaborhaz.hu webáruházat úgy építették fel, hogy a vásárló minél könnyebben tájékozódhasson az adott kínálatról.

Az áruházban borrégiók, borfajták szerint is lehet keresni, ugyanakkor exkluzív, díszdobozos válogatások segítik azokat, akik e különleges borokkal megajándékozni szeretnének valakit. 

Az érdeklődők minden egyes terméknél megtalálják annak részletes adatait, érdekes háttérinformációkat tudhatnak meg az adott bort előállító pincészetről, sőt, értékelhetik is a terméket.

Azoknak, akik még ennél is könnyebben szeretnének választani, egy gyorsan áttekinthető, „lapozható” borkatalógus is rendelkezésére áll, az itt kiválasztott bor nevét az oldal keresőjébe beírva juthatunk el egyenesen a kiválasztott termékig.

Akár regisztrált vásárlóként, akár vendégként érkezünk a pénztárhoz, a vásárlás menete egyszerű és biztonságos.

A Kárpátia Borház

A Kárpátia Borház a Kárpát-medencei - felvidéki, őrvidéki, kárpátaljai, partiumi, erdélyi és délvidéki - külhoni magyar borvidékek piacra segítését, értékesítését és színvonalas arculati megjelenését segítő nemzetpolitikai vállalkozás. A külhoni magyar történelmi borvidékek bemutatása mellett felvállalja, hogy nagykereskedésében, kiskereskedelmi hálózatában és webáruházában új piacokat teremt a külhoni magyar borászatok számára a Kárpát-medencében és egész Közép-Európában.

Hisszük, hogy a magyar bor határtalanul segítheti nemzetünket és képes sok tekintetben újraegyesíteni a Kárpát-medence energiáit. A bornak mindig is fontos szakrális szerepe volt a magyarok életében, megkérdőjelezhetetlen helyet töltött be a mindennapok egyéni és közösségi kapcsolatainak alakításában és megélésében. Valljuk, hogy a Kárpát-medence magyar borainak pótolhatalan nemzetösszetartó ereje van. Az elmúlt évek során a magyar bornak ezt az egyedülálló szerepét ismerte fel a Kárpát-medence Intézet, amely biztos hátteret nyújt a Kárpátia Borház program és vállalkozás elindításához. Programunk része a Kárpátia Borház Nagykereskedés, amely befogadója, bemutatója és segítője valamennyi külhoni magyar borász legjobb borainak, valamint külön figyelmet szentel a Belső-Magyarországi egyedi borkínálatnak is, a régi magyar szőlőfajtáktól a kéknyelű borok legteljesebb választékáig.

Vállalkozásunk fontos célkitűzése, hogy a bornagykereskedés mellett - a Kárpát-medence legfontosabb városaiban - Kárpátia Borház néven bortékákat hozzunk létre, amelyek Szegedtől Kolozsvárig színvonalas feltételeket biztosíthatnak különleges borkóstolóknak, kulturális, turisztikai programoknak és az egyedülálló magyar borvilág újjáépítésének.

Kamarakiállítással tiszteleg a budapesti Bélyegmúzeum Helbing Ferenc emlékének, a bélyegtervező grafikusművész születésének 150. évfordulója alkalmából.

Az 1870. december 28-án Érsekújváron született művésznek meghatározó szerepe volt a magyar bélyeg stílusának kialakításában és bankjegyeink sajátos, jellegzetes, magyar formajegyeinek megteremtésében. Mint az Iparrajziskola tanára, később grafika tanszékének vezetője és végül az Iparművészeti igazgatója a festő- és grafikusnemzedékek egész sorát tanította, többek között Kaesz Gyulát, Szántó Piroskát, Bálint Endrét, Amerigo Tot-ot, Kolozsváry Zsigmondot.

A kiállításban a fő hangsúly bélyegtervezői munkásságára került. Megjelent bélyegei mellett szép számban láthatóak az azokhoz készült vázlatok, tervek. A látogató szinte nyomon követheti a tervezés folyamatát, az ötlettől a kész, nyomdailag kivitelezett bélyegig. Ami különösen érdekessé teszi a kiállítást, az az, hogy a megvalósult bélyegek és az azokhoz készült terveken kívül sok, kibocsátásra nem került terve, vázlata szerepel a vitrinekben. Így, látható az első postai pályázatra beadott grafikája (1909, Szt. László), amely ugyan nem valósult meg, de a posta igen jelentős pénzdíjjal jutalmazta. Az utolsó postai bélyegpályázatra benyújtott alkotásai is megtalálhatóak a vitrinekben, melyek az 1945-46-os újjáépítés sorhoz készültek. A vendégek olyan kevésbé ismert, „mappában maradt” műveivel is találkozhatnak, mint az 1938-as Szent István emlékévre és a Budapesti Eucharisztikus Kongresszusra tervezett sorozatok grafikái, de figyelemre érdemes az 1940-ben Hunyadi Mátyás születésének 500. évfordulójára készített, teljesen kidolgozott sorozatterve is. Rendkívül sokoldalú művész volt. Kiváló réz-, fametsző és litográfusként

jelentős érdemei vannak a modern sokszorosítógrafikai eljárások hazai meghonosításában. Sokoldalúságát bizonyítják egyéb, az alkalmazott grafika tárgykörébe tartozó alkotásai: könyvillusztrációi, ex librisei, képeslaptervei. Néhány táblaképének reprodukciója mellett láthatjuk a lillafüredi Palotaszálló általa tervezett színes üvegablakainak fotóit is.

Külön vitrinben kaptak helyet az általa tervezett bankjegyek. Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása után tervezett magyar korona értékű papírpénzei mellett az első, 1926-ban kibocsátott pengő-bankjegysorának darabjai is kiállításra kerültek. A II. világháború után aztán újra elővették terveit és azok felhasználásával készültek az inflációs pengő egyes, egyre nagyobb értékű címletei. A bankjegyek mellett szerényen meghúzódva, csak jelzésszerűen felvillanva néhány általa tervezett illetékbélyeg ill. azok grafikája is látható.

A kiállítás 2021. március 30-ig tart nyitva.

Fotó: https://www.facebook.com/Belyegmuzeum

A Csemadok Érsekújvári Alapszervezetének évzáróján úgy döntött a tagság, hogy gyűjtést szerveznek Szent István király szobrának az elkészítésére. A szervezet közösségi oldalán is közzétett felhívásban úgy fogalmaznak: Szent István üzenete a mai emberhez is szól, és a szoborállítással megerősítenék az egy nemzethez tartozást az itt élő magyarságban. A gyűjtésről szóló felhívást, amelyen megtalálható a számlaszám is, támogatja az érsekújvári Czuczor Gergely Alapiskola, a Pázmány Péter Gimnázium, a civil szervezeteket tömörítő KultúrKorzó, az Esterházy János Polgári Társulás, valamint az Érsekújvári Római Katolikus Egyházközség. Az érsekújvári magyarok eddig a főtéren lévő Széchényi György esztergomi érsek és városalapító szobránál emlékeztek augusztus 20-án.

A szobortervek már elkészültek, alkotójuk Szilágyi Tibor, Érsekújvárban élő és alkotó szobrászművész, akinek számos alkotása megtalálható a járási székhelyen. Megalkotta Széchényi György városalapító szobrát, az Érsekújvárban született Kassák Lajos, a magyar avantgárd jeles képviselőjének életnagyságú bronz szobrát, és az ő ajándékaként került a Pázmány Péter Gimnázium előcsarnokába az iskola névadójának a szobra, ugyanakkor az ő alkotása a Krisztus-torzó, amely a Szent József köztemető új bejáratánál lévő kis téren kapott helyet.

Fotó: https://ujszo.com/regio/ersekujvarban-gyujtest-szerveznek-szent-istvan-kiraly-szobrara?