Nevezetességek, látnivalók

A Szent Kereszt felmagasztalása plébániatemplomot 1584-1585 között építették a főtéren és a város legré- gebbi épületei közé tartozik. A templom érdekessége a 70 méter magas tornya és a minden század építészi stílusának sokszínűsége – gótikus, reneszánsz, barokk, késői barokk és klasszicista elemek, melyek a múltbeli átépítések és felújítások eredményei. 

Bejegyzett kulturális emlék, a főtér nyugati felén található. A templomot először 1631. május 24-én Pázmány Péter esztergomi érsek szentelte fel. Egyszerűbb barokk stílusban épült, a templom legszebb része közé a barokk ajtókeretek és a szószék tartozik. Jelenlegi külsejét a múlt század 80-as éveiben véghezvitt felújítása során nyerte el. A Rákóczi-szabadságharc alatt Bercsényi lakott a kolostorban, amit a kolostor külső falán az első emelet magasságában látható emléktábla igazol is. Bercsényi a kolostort az eredeti stílus szerint kibővítette. A 19. század végén Bálinth építész tervei szerint egy újabb felújítást hajtottak végre az épületen. A kolostor könyvtárában találták meg az értékes 15. és 16. századi kódexeket (Érsekújvári, Cseh, Thewrewk (ejtsd: török) és Piry-hártya (Piry János Cirjék ferences szerzetes, könyvtáros-tanárról) kódex). A templom alatt kripta található, amelybe a kolostor és a város elöljáróit temették. A kolostor alatt pincejáratok találhatók, melyek vélhetőleg össze voltak kötve a vár alagútrendszerével is. 

Az 1740-évi pestisjárvány elmúlásának emlékére emelték. Az alkotás 1749-ben készült, valószínűleg ismeretlen olasz mesterek tervezete alapján. A szobor barokk stílusban készült, amelyet rokokó elemek díszítenek. Központi oszlopa kúp alakú és növényi ornamentummal van díszítve, tetején a Szentháromság szoborcsoportjával. Az oszlop homlokzati oldalán Szűz Mária, oldalain Szent Rókus, Szent Sebestyén Nepomuki Szent János és Szent Rozália szobra, valamint 1740-, 1857- és 1876-ból való feliratok találhatók. A szoborcsoportnak mozgalmas története van, hiszen többször újították és áthelyezték. 1993. október 24-én a szobrot ismét eredeti helyén, a Fő téren szentelték fel.

A császári és királyi lovardát 1883-ban építették a huszárlaktanya területén. A fennmaradt egyedi tetőszerkezetéről nevezetes és a nemzeti kulturális örökség része. Az eredeti, teljességében fából készült szerkezet megóvásával 2015-ben volt felújítva, jelenleg kulturális, társadalmi és művelődési rendezvények helyszíne. Az eredeti laktanya fennmaradt részei közül legértékesebb az eklektikus stílusban épült bejárati kapu.

1779-ben, a feltöltött Forgách bástyán épült, a hatszögű erőd csücskében, későbarokk stílusban. Predmerszky Márton plébános építtette. A kálvária bejárata egy elegáns kétszárnyú kapu, a dombon pedig szimmetrikusan van elhelyezve a 12 kápolna, valamint a neobarokk stílusú kereszt és szobrok. Krisztus a keresztfán, a latrok a keresztfán, valamint Mária Magdolna, Szűz Mária és Szent János szobrai homokkőből készültek. A Szent Sír kápolna különlegessége, hogy részlegesen a földbe van süllyesztve. 1963 óra a kálvária a nemzeti kulturális emlékek között jegyzett védett övezet.

Neogótikus stílusban épült, 1905. augusztus 15-én szentelte meg dr. Baltik Frigyes, a Dunántúli Evangélikus Egyházkerület püspöke. 1978-ig az „Erős vár a mi Istenünk” Luther-idézetet lehetett látni a bejárat felett. Az 1978-as felújításkor ezt eltávolították és ma helyette egy Luther-rózsa és kereszt látható. A templom oltárképét Boemm Ritta budapesti festőművész készítette. A kép pointillista stílusú és a Magvető címet viseli.

Czuczor Gergely új szobra, melyet Meliš György újvári szobrász készített 1966-ban egy Babka temetőbeli sírkőből. A szobor bal sarkában ma is jól kivehető az 1849-es évszám. Az eredeti szobrot Székely Ernő (eredeti nevén Weiss) budapesti szobrász készítette és 1906. június 17-én leplezték le a Simor leányiskola parkjában. A szobor 1945-ben tűnt el. Egyes régi újváriak véleménye szerint a Czuczor-szobor egy betemetett kút mélyén lehet a mai napig.

Kassák Lajos életnagyságú szobrát, mely Szilágyi Tibor szobrászművész alkotása, 2006 szeptemberében avatták fel.

Széchényi György (1605 - 1695) esztergomi érsek 1691. október 9-én kiváltságlevelet adományozott Érsekújvárnak, amelyben városi rangra emelte. A kiváltságlevél másolata megtekinthető a városi hivatalban. Csanádi, pécsi, veszprémi, győri és kalocsai, végül 1685. március 21-től esztergomi érsek volt. 1695. február 18. hunyt el Pozsonyban, ahol a Szent Márton Dómban nyugszanak földi maradványai. A főtéren a valóságtól nagyobb szobra áll. A Ferenc-rendi kolostor falát Széchényi György emléktáblája díszíti.  A szobor Szilágyi Tibor szobrászművész alkotása.

Érsekújvár mint fontos vasúti csomópont 1850-ben a Bécs – Pozsony – Párkány – Pest vasútvonal üzembehelyezésével kezdte írni történetét. A város központjával az összeköttetést fiákerek biztosították, amelyek attól az időtől egész az 1950-es évekig a város jellegzetes képéhez tartoztak. Az állomás érdekessége volt, hogy az 1. világháború végéig a nemzetközi vonatokat cigányzene fogadta a Rákóczi indulóval. Később ezt a szokást felújították, majd végleg letűnt. A pályaudvar eredeti épülete a 2. világháború alatti háromszoros bombázások során megsemmisültek, de pótolhatatlan károk keletkeztek a város történelmi központjában is. Érsekújvár az ország egyik a bombázások során legtöbbet károsodott városa volt. Az 1944. kétszeres októberi, majd az 1945. március15-i légitámadás rendkívül nagyszámú áldozatot követeltek a helybeli lakosság soraiból is. A pályaudvar új épületét, amely abban az időben az ország egyik legmodernebbje volt, 1971-ben helyezték üzembe. Az épület emeleti galériáján Szent Katalin, a vasutasok védőszentjének szobra, valamint a bombázások utáni fényképeket és azok néhány tárgyi maradványait bemutató kiállítás található.