Blog - Csendőr Emlékkiállítás az Ópusztaszeri Történeti Emlékparkban

"II Rákóczi Ferenc a Nagy Fejedelem városunkat második székhelyévé tette egyrészt várának hadászatilag nagy fontossága, másrészt keresztény magyar lakosságának törhetetlen hazafiassága miatt." - írta 1939-ben visszaemlékezéseiben Saskó Gyula, városi titkár Érsekújvárról, mely a Nyitra folyó partján található, és a Duna­men­ti-síkság legnagyobb városa és kulturális központja. A törökök által elpusztított négy település helyén, 1526 után jött létre a mai város őse.1545-ben a Nyitra bal partján épült palánkvár, majd 1573 -at követően ezt felváltotta a város új kegyura, Verancsics Antal püspök elképzelése. A Nyitra jobb partján olasz építészek tervei alapján valósíttatta meg a kőből épített, hatszög alapú, hatbástyás reneszánsz erődöt, amihez a Castellum Novum néven ismert középkori város tartozott. 1663-ban a törökök elfoglalták az erődítményt, melyet huszonkét esztendeig meg is tudtak tartani. A török helyőrséget végül 1685 augusztus 19-én győzték le a császári seregek. Ezután 1691-től városi ranggal Széchenyi György esztergomi érsek fennhatósága alá került. A Rákócziné című ballada fő helyszíne Érsekújvár, melynek várát 1704-ben foglalták el II. Rákóczi Ferenc kuruc csapatai. Bottyán János lett a vár parancsnoka. A sikert azonban beárnyékolta a nagyszombati csata elvesztése.1706-ban május 20-án II. Rákóczi Ferenc itt írta alá a fegyverszünetet, majd a békeszerződést. A kuruc idők egyik legtragikusabb eseménye, az áruló Ocskay László tábornok sorsa is itt pecsételődött meg. Jávorka Ádám az érsekújvári helyőrség hadnagya Ocskayt - koldusnak álcázva – elfogta, a katonai törvényszék halálra ítélte és 1710. január 3-án Érsekújvárott kivégezték. Kivégzésének helyét a főtér kövezetében emléktábla jelöli. A császári seregek végül 1710-ben foglalták el az erődítményt, melyet később leromboltak. Az 1848–49-es szabadságharcban Érsekújvár, mint nyílt város nem vett részt a harcokban, de a különböző seregek gyakran keresztülvonultak rajta. A 18. században elsősorban a mezőgazdaság, majd később a kézműipar és kereskedelem biztosította az itt élők megélhetését, de a 19. században már a malomipar, lenárugyár, téglagyár, bőr-és cipőgyár és gázgyár is működött a városban. A millenniumot kicsit megkésve ünnepelték a lakosok, hiszen a tervezett Kossuth- és Czuczor-szobrok csak 1906-ra lettek készen. Mindkettő Székely Ernő szobrász alkotása volt. 1906-ban a Rákóczi-szabadságharc 200. évfordulójának alkalmából mindkét szobrot felavatták a főtéren, amely akkor vette fel a Kossuth tér nevet (a Kossuth-szobrot 1919-ben ledöntötték, a régi Czuczor-szobor 1945-ben tűnt el). Az első világháború végén 1918-ban Érsekújvárt Csehszlovákiához csatolták. 1938-ban, mint a Felvidék negyedik legnagyobb városa, 1939-től, mint megyei város újra Magyarországhoz tartozott.