Érsekújvár a századfordulón még túlnyomó többségben magyar lakta település volt, így nem meglepő, hogy a város polgárai méltóképpen kívántak megemlékezni a honfoglalás ezredik esztendejéről. Így esett a választás szoboravatás tekintetében Kossuth Lajos és Czuczor Gergely alakjára. Viszont, Székely Ernő alkotásait megkésve, csak 1906. június 17-én sikerült felavatni, az immár Kossuth nevét viselő téren. Mivel a szoboravatás már a Rákóczi-szabadságharc kétszázadik évfordulójára tolódott, így Rákóczi, Bercsényi és Bottyán emléktáblájával egyetemben leplezték le az alkotásokat. Az esemény országosan ismertté vált, köszönhetően az újságoknak.

A műemlékek viszont nem sokáig gazdagíthatták a város látványát. 1919. május 22-én a megszálló csehek a Kossuth-szobrot ledöntötték, majd kötélre lógatták és a közeli vasútállomáshoz vonszolták. Itt a tőlük megszokott módon, darabokra törték, és szétszórták maradványait. A talpazatot viszont nem bántották, így a későbbiekben a helyi magyarság itt Csicsátka Ottó helyi szobrászművész segítségével Országzászlót emelt, közvetlenül az I. Bécsi döntés után, amikor a város visszatért Magyarországhoz. A II. világháború után az Országzászlót is eltávolították eredeti helyéről. Ugyanebben az évben a Czuczor-szobornak is nyoma veszett. Az öt műemlékből már csak a Bercsényi-emléktábla áll eredeti helyén. 

Képek:

  1. Korabeli képeslap. Forrás: https://www.watson.sk/
  2. A Vasárnapi Újság beszámolója a szoboravatásról
  3. Az országzászló. Forrás: https://www.bumm.sk/velemeny/2020/06/04/l-juhasz-ilona-az-irredenta-jelkep-az-orszagzaszlos-emlekmu